Hamar Imre sinológus
Hamar Imre sinológus (wikipédia)
Hamar Imre (Veszprém, 1967. április 1. -) sinológus, tibetológus, buddhológus professzor, az ELTE BTK Kínai Tanszékének tanszékvezetője, az ELTE BTK Távol-keleti Intézetének, valamint az ELTE Konfuciusz Intézetének igazgatója. (Kínai neve: 郝淸新; pinjin hangsúlyjelekkel: Hǎo Qīngxīn; magyar népszerű: Hao Csing-hszin.)
Prof. Dr. Hamar Imre
1992-ben végzett az ELTE-n kínai-tibeti szakon, 1997-ben szerzett kandidátusi fokozatot (Ph.D.), 2004-ben habilitált, 2008-tól egyetemi tanár.
2002 óta a Kínai Tanszék vezetője, 2008 óta a Távol-keleti Intézet igazgatója. 2006-tól vezeti az ELTE Konfuciusz Intézetét.
Fő szakterülete a kínai vallások és filozófiák, különösen a kínai buddhizmus. A középkorban virágzó kínai buddhista iskola, a huayan törénetét és filozófiáját kutatja.
A kínai szakon kínai vallástörténetet tanít az alapképzésben, klasszikus kínai szövegek olvasását és kínai buddhizmust a mester és a doktori képzésben.
Fulbright ösztöndíjjal a Virgina Egyetemen oktatott és kutatott egy évig, Numata vendégprofesszorként a Hamburgi Egyetemen tanított egy szemesztert.
2010-ben megkapta a Pro Universitate kitüntetés arany fokozatát, 2011-ben Kínában a "kiváló Konfuciusz Intézet igazgató" díjjal ismerték el munkáját.
Főbb publikációi:
Kínai buddhizmus a középkorban -- Cs'eng-kuan élete és filozófiája, Balassi Kiadó 1998;
Buddha megjelenése a világban, Balassi Kiadó, 2002;
A Religious Leader in the Tang: Chengguan's Biography. The International Institute for Buddhist Studies Tokyo, 2002;
Reflecting Mirrors: Perspectives on Huayan Buddhism, (szerk.) Harrassowitz Verlag, 2007.